Széchenyi2020

ÉMO 7

Észak-Magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 7.

Üdvözöljük az „Észak- Magyarországi szennyvízelvezetési és- kezelési fejlesztés 7. (ÉMO 7.)” című projekt oldalán. Honlapunkon aktuális információkat tudhat meg a beruházásról.

Projektinformációk


Kedvezményezett neve: NFP Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft.
A projekt címe: Észak-Magyarországi szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 7. (ÉMO 7)
A projekt azonosító száma: KEHOP-2.2.2-15-2016-00081
A szerződött támogatás összege: 9 972 240 172 Ft
A támogatás mértéke %-ban: 88.416845 %
A projekt tervezett befejezésének dátuma: 2021.03.01.

A projekt bemutatása

A projekt megvalósításának helye Magyarország:

  • Bátonyterenye szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Boldog szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Dunakeszi szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Heréd szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Jobbágyi szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Verseg szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Hatvan szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Salgótarján szennyvízelvezetési agglomeráció
  • Telki szennyvízelvezetési agglomeráció

A projekt megvalósításának elsődleges célja, hogy a fejlesztésben résztvevő települések szennyvizeinek ártalommentes elhelyezését hosszútávon megoldja, ezzel a talajvíz szennyezésének, a sérülékeny ivóvízbázisok veszélyeztetésének megszüntetését, valamint a környező felszíni és felszín alatti vízminőség védelmét szolgálja.
Az Önkormányzatok számára a szennyvíztisztítás korszerűsítése és fejlesztése elengedhetetlen feltétele a további településfejlesztési elképzelések megvalósításának. A települési környezet minőségének javítása és a felzárkózás lehetősége is indokolják a fejlesztések szükségességét.
Fontos gyakorlati cél, hogy a projekt ösztönözze a szennyvízközmű szolgáltatás minél nagyobb arányú igénybe vételét.

A projekt valamennyi környezeti, esélyegyenlőségi jogszabálynak megfelel, és nincs hatása az energiafelhasználásra, a projekt környezetének ökológiai állapotára, a vizek állapotára és a klímaváltozásra.

A szakszerű tisztítás révén a környezetterhelés csökkentése és egészségesebb lakókörnyezet valósulhat meg. A projekt a megvalósításával hozzájárul Magyarország derogációs kötelezettségének teljesítéséhez.

Jobbágyi szennyvízelvezetési agglomeráció

A projekt megvalósításának helye Magyarország, Csécse, Ecseg, Jobbágyi, Szarvasgede és Szurdokpüspüki Községek Önkormányzatának közigazgatási területe. A Jobbágyi központú szennyvízelvezetési agglomeráció a hatályos 25/2002. (II.27.) Korm.rendelet 5. sz.táblázatában szerepel és valamennyi önkormányzat csatornahálózat bővítése és telepfejlesztés feladattal érintett. A projekt műszaki tartalma a rendelet szerinti szennyvíz-agglomerációs besorolást követi.

Fejlesztési célok

Jobbágyi településen üzemel egy, a honvédség által működtetett szennyvíz tisztító telep és ahhoz tartozó szennyvíz csatorna, amely a településen a két volt honvédségi lakótelepen épült ki. A csatorna nyilvántartása nem hozzáférhető. A rendszer részét képező csatornák elhasználódtak, elavultak, melynek csak a helyszínen fellelhető műtárgyai azonosíthatóak.

A rendszer nem közüzemi, építésének ideje nem ismert, állapotára jellemző, hogy közel 30 évvel ezelőtt az akkori Nógrád Megyei Víz-és Csatornamű Vállalat sem volt már hajlandó üzemeltetésre átvenni.

Ezen csatornák felújítását, rekonstrukcióját a leírtak miatt nem terveztük, új építésű, közüzemi csatorna épül ki a település teljes területén. Ez által a honvédség, mint üzemeltető megszűnik, a település teljes szennyvízcsatorna hálózatának üzememeltetését a viziközmű-szolgáltásról szóló 2011. évi CCIX. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő üzemeltető szervezet fogja végezni. Az agglomerációhoz tartozó Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Ecseg, Csécse és Szarvasgede településeken nem üzemel közüzemi szennyvízcsatorna hálózat és nem található nem közüzemi üzemelésű csatorna sem.

A települések kommunális szennyvízének szakszerű gyűjtése és elhelyezése jelenleg nem megoldott.

A közintézmények és lakóházak szennyvizei közműpótló műtárgyakban kerülnek elhelyezésre, melyek jelentős része nem szakszerűen szigetelt, vélhetően szikkasztóként működik. A talajba jutó szennyvíz jelentősen károsítja a talajvizet, valamint az onnan táplált rétegvizet egyaránt. A káros folyamat további hatásaként a felszíni vízfolyások vize is fertőződik.

Szennyvíz gyűjtőhálózat hiányában az egyetlen szennyvízgyűjtési lehetőség a tengelyen történő szállítás. A talajba el nem szivárogtatott szennyvizet a pásztó és a héhalmi szennyvíztisztító telepre lehet beszállítani, melyek befogadó kapacitása messze alulmarad az elhelyezendő mennyiséghez képest.

Szurdokpüspöki talajvize a Zagyvát, míg Ecseg, Csécse és Szarvasgede talajvize (szennyeződést tartalmazva) a Szuha patak vízminőségét veszélyezteti. Az agglomeráció településein a szennyvízközmű kivételével minden egyéb közmű kiépült.

Műszaki szükségszerűség

A beruházás célja, hogy Jobbágyi, Szurdokpüspöki, Ecseg, Csécse és Szarvasgede településeken a települések egészére kiterjedő szennyvízelvezető hálózat és a megfelelő kapacitású szennyvíztisztítás kiépítése révén csökkenjen a környezeti terhelés és a jobb higiénés helyzet kialakításával javuljon a lakosság életminősége. Ezen túlmenően cél, hogy az agglomeráció szennyvízelvezetése és szennyvíztisztítása megfeleljen a fentiekben említett 25/2002.(II.27.) Kormányrendeletben foglalt előírásoknak, ezen keresztül a felszíni és a felszín alatti vizek védelme, a lakosság életminőségének javítása, s mindennek a lehető leggazdaságosabban üzemeltethető technológiával való megoldása.

A településeken a vízellátás kiépítettsége 100 % -os mértékű, míg a szennyvízelvezetés és tisztítás nem megoldott. Ezért további cél a közműellátottság kiegyenlítettségének kialakítása, a közműves szennyvízcsatorna hálózat teljes kiépítése és a megfelelő hatásfokú szennyvíztisztítás biztosítása.
A projekt megvalósítása során fejlődik az infrastruktúra, amely pozitívan hat a település gazdasági életére, növeli az egyes ingatlanok értékét és a lakosság környezeti biztonsága is megteremtődik.

Társadalmi szükségszerűség

Az agglomerációban településeken az egyéb vonalas infrastruktúra kiépítését a szennyvízhálózat és tisztító kapacitás kiépítése nem követte, ami jelentős mértékű környezeti terhelést eredményez a településeken. Mindez veszélyezteti a természeti környezetet, és így az élet minőségét is. A természetes vizek betemetése és szennyezése is a természetes élővilágot és a biodiverzitást fenyegeti, hiszen a környezeti terhelés, a természet szennyezésének egyik legfőbb forrása a kommunális szennyvíz hálózat hiánya.

Események


Lakossági fórum

×
modal image